Félő, hogy ha a fenti célokat segítő, nagy múltú intézményeket központosítják, akkor a központosított jogutódszervek eddig is túlterhelt munkatársai sem szakmailag, sem időben, sem kapacitásban nem tudják ellátni az új többletfeladatokat, ez pedig a szakmaiság rovására mehet. A minisztériumok csökkentett létszámmal dolgoznak most is, a létszámcsökkentéssel a feladatok viszont nem csökkentek, hiszen a bürokrácia valós okát jelentő jogszabályi előírások, feladatok megmaradtak. Egyes esetekben pedig nem is szabad, hogy csökkenjenek az előírások, ellenőrzések: – pl. az élelmiszerhamisítási botrányok miatt. Hisszük, hogy az intézmények a szükséges és megalapozott szakmai munkát akkor tudják elvégezni, ha önállóságunk, rövid döntésmechanizmusuk, és a szükséges szakembergárdájuk megmarad. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által végzett kutatások jól reprezentálják az intézet összekötő szerepét az elmélet és a gyakorlat között. Számunkra és más vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek számára is nagyon jól használható és alkalmazható kutatások jelentek meg az elmúlt 3 évben pl.: a piacokról, a kisebb mezőgazdasági termelőkről, védjegyekről. A Növényi Diverzitás Központ és a Haszonállat Génmegőrzési Központ, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ - a beolvasztott gyümölcsészeti, szőlészeti és kertészeti intézményekkel - . a szakmai génmegőrzési és kutatási feladataik mellett nagy sikerrel segítették a helyi közösségeket a magyar hagyományos fajták és a hozzájuk kapcsolódó népi tudás újbóli elterjesztésében és megerősítésében, amely kiemelten fontos része a genetikai diverzitás, valamint az élelmiszer-biztonság megőrzésének. A Hagyományok Háza olyan kincseket és szakembereket ad a kultúránkhoz, melyekre méltán lehetünk büszkék. Közösségi foglalkozások nyitott színtere, és egyben szakmai bázis, a legkiválóbb szakemberekkel, ahol cél a magyar hagyományos kultúra megőrzése és népszerűsítése. A kultúra értékmegőrzése és átadása mellett sikerrel vittek végig innovatív – az imázs építés és turisztikai sikereink alapköveit is megalapozó – programokat, Ezeket, a tervezett összevonással, már nem lehet kellő szakmaisággal, kapacitással, valamint hatékony döntésmechanizmussal, egyediségében is kezelve elvégezni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatallal több kemény, de építő jellegű szakmai egyeztetést folytattunk. Az alapos szakmai munka eredménye, hogy a terepi félreértéseket gyorsan kezelni lehetett, és a fogyasztók védelmét és a kistermelői ismereteit ténylegesen segítő programok indultak el, mint pl. a Helyi Termék Éve programsorozat, vagy a közétkeztetés ellenőrzése, a terméktesztek… A szakmai függetlenség biztosítja a termelők pártatlan ellenőrzését, minősítését. Érdemes külön kiemelni a „Falusi vendéglátás és kistermelő jó higiéniai gyakorlat” útmutató véglegesítésében nyújtott önzetlen segítséget is, amit nemzetközi fórumokon irigykedve hallgatnak az Európai Unió más tagországai. A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete által megismert és felsorolt intézményeknek a kormány által is felvállalt helyi gazdaság- és vidékfejlesztési intézkedéseikben elengedhetetlen szerepük van. Az Unió egyik fő prioritása a klímavédelem és a K+F fejlesztés segítése, amit az Európai Innovációs Partnerség platform és ennek támogatása is jelez. Ezekhez a feladatokhoz nyújtanak szakmai segítséget civil és szakmai partnerek számára is a felsorolt intézmények.